Van egy olyan tipikus érzés amit kifejezetten csak plázákban szoktunk érezni és ott is általában egy bizonyos tartózkodási idő után jön elő. Egy bevásárló körút a tér érzékelése szempontjából általában a következő képen zajlik.

Megérkezés után közvetlen, nagy lelkesedéssel vetjük bele magunkat, hogy felderítsük a megvásárolni kívánt termék összes lehetséges változatát. Az első egy-két bolt kínálatának feltérképezése után, már megvan az útiterv és az 3-4 forrás, amit még fel kell keresni. Úgy tűnik nagyon megalapozott és átgondolt döntést tudunk hozni, hiszen rengeteg a lehetőség kis területen könnyű felmérni mi, mennyi és milyen.

A bevásárlóközpontok kifejezett szándéka, hogy a lehető legkönnyebb és legélvezetesebb bevásárlást biztosítsák. Ezt segíti építészeti és belső építészeti kialakításuk is. Az állandó hőmérsékletű, a könnyű közlekedésű, biztonságos, minden külső hatástól megkímélt környezetben csak úgy suhanunk a mozgólépcsőkön és folyosókon egyik vásárlóhelyről a másikra.

Mégis a plázába való megérkezés pillanatától fogva, a kezdeti lelkesedés mellett, sokan éreznek egy nyomást. Érezni lehet, hogy bizonyos időn belül el kell hagyni ezt a teret. Túl sok minden történik, túl színes, túl fényes, túl intenzív a környezet hatása.

Nemrég egészen más élménnyel találkoztam egy cambridge-i bevásárlóközpontban. Nem éreztem bezártságot és azt sem, hogy rám nehezedik a tér. Mi lehet ez a nagy térhatásbeli különbség? Alapvetőn az az épített környezet és az itthoniak nem mások. Az egyénre tett hatásban mégis hatalmas a különbség.

A bevásárló központok környezetpszichológiai ambivalenciái c. tanulmány(Dull Andrea, Demetrovics Zsolt) hosszasan elemzi, milyen hatást gyakorolnak ránk ezek a speciális belsőépítészeti kialakítással rendelkező plázák. A tanulmány egyik bekezdése pontosan megmagyarázza, melyik az a környezetpszichológiai hatás, amit a megérkezéstől fogva érkezni lehet, és ami végül sokakat hirtelen távozásra késztet.

A szakemberek pihentető túlterhelés kifejezéssel határozzák meg a bevásárlóközpontok ezen furcsa kettősségét. Az előbb jellemzett kifejezetten mesterséges környezet lélektani szempontból kiszakít a mindennapi életedből, ez segít egy bizonyos típusú relaxációt. A tér másik jellemző tulajdonsága az, hogy gyönyörködtet. Rengeteg hatás ér minden pillanatban, fények, növények, szökőkút, a nagy tömeg nyüzsgése. Ez a furcsa kettősség jellemzi a lélektani hatásokat, megjelenik egy pihentető érzés mely a kiszakadásból fakad, de emellett jelen van az is hogy mentálisan nagyon gyorsan fáradunk el.

Azt gondolom ez a kettősség az, ami miatt egy általános bevásárló túra nálam, gyakran nem teljes sikerrel ér véget. A fentebb leírt eset általában azzal fejeződik be, hogy a pláza élménnyel való telítődés után hirtelen kijövök a levegőre és úgy döntök, majd legközelebb elintézem amiért jöttem.

Nézzük a cambridge-i bevásárlóközpont esetét! Miért tűnt az a tér hosszabban tolerálhatónak? A két képet összehasonlítva látjuk a hasonlóságokat. Középen hatalmas felülvilágító, e köré szervezett folyosók, innen nyíló boltok tömege, mindenfelé reklámok, növények, padok. A legtöbb bevásárlóközpont így épül fel.

Az egyik legfontosabb különbség, ami miatt más a térérzet ezen a két helyen az valószínűleg az előbb említett kötelező elemek intenzitásában van. A második képen egy jóval visszafogottabb épületbelsőt látunk. E miatt a visszafogottság miatt könnyebb befogadni, kevésbé fáraszt és terhel.

A másik, ami miatt kellemesebb a jobb oldali környezet az a léptéke és a különböző típusú terek aránya.

A pláza a városi térnek egy belső térré alakított változata. A jobb oldali „városi tér” sokkal emberibb léptékű. Kettő szintet sokkal könnyebb megérteni mint ötöt Könnyebb tájékozódni, könnyebb fizikailag bejárni, megismerni. Kevésbé kelti a végtelenség vagy az elveszettség érzését.

Van még egy szembetűnő különbség a két épület között. Mindkét fotón az épületnek azon részlete látható, ami a bevilágítást szolgálja. Jobb oldalon valóban nagy mennyiségű természetes fény ömlik be, a másik képen pedig abszolút a mesterséges fény uralja a teret.

Természetesen a fent leírt élmény és a tér ránk gyakorolt hatása a befogadó személyiségén, vagy aktuális lelki állapotán is múlik. Ti hol tudtok hatékonyabban és jó érzéssel vásárolni? Plázában, vásárlóutcában, vagy hagyjuk az egészet, éljenek a kis boltok szerte a városban? Lehet, hogy ami egyik embernek terhelően intenzív az a másiknak pezsdítő és motiváló környezet. Mégis általános támpont lehet egy kellemes környezet megalkotásánál az emberi lépték és a természetes elemek alkalmazása.